Nah a tegnap...
Elé álmosan telt el, de aztán elérkezett a 6 óra, és elindultunk az ÉVEZRED LEGUTOLSÓ(és szerintem a legjobb) HERFLI DAVIDSON KONCERTJÉRE, az A38 hajóra, Zoli barátommal a hajó előtt találkoztunk, és eyből be is suhantunk. Persze egy jó koncert se kezdődhet akkor, amikor ki van írva, tehát a fél órás késésbe bőven belefért egy kis szakmai összeröffenés, sőt annyi időnk volt, hog még tollasról is beszélgettünk!!!
Na de akkor végre fellépett a színpadra a FERENCZI GYÖRGY ÉS A RACKAJAM zenekar, és szinte teltházas közönség előtt játszani kezdték új lemezük, a Milyen lárma? bemutatókoncertjét, több helyen is egy új stílus születéséről írnak a neten: a Vigadó-Siratós Racka Blues- ról. Már ez az első koncert is emelkedett hangulatban folyt, olyannyira, hogy fönött bele a padló.
De aztán eljött a betetőzés, fél óra szünet...
Kaptam ey pohár sörtXD, és kezdődött az igazi szenzáció: a RACKAJAM és a volt HERFLI DAVIDSON nagyjai együtt léptek színpadra, azok néhányan akik a régi zenekarból jöttek el, már élő leendának számítanak, nagyon sok jó zenét játszottak fénykorukban. De szerencsére ebből nem felejtettek, és 9 hihetetlen, profi zenész, 2 korosztály keveredése játszott nekünk az éjjel.
3 dob, 4 gitár, 1 száj-zongora, és az utánozhatatlan Ferenczi szájharmonikával és hegedűvel, akinek sikerült tönkrevágnia egy herflit, és a hegedűvonója is rendesen megszenvette az estét.
Jó hangulatban folyt a koncert, de a közepefele elfárastak, és leültek...
Otthagyták a 3 dobost szólózni...
Ez lehetett az igazi fénypont, ahogy 3 profi dobos 100 fajta dobott ütött össze vissza és összeállt a ritmus, hatalmas szólók pörögtek le, és mindenki formában volt, ezután visszatért a zenekar, és tovább mozatták a közönséget nagyszerű számaikkal.
Viszonylag korán, 23:30 körül vége is lett, de a koncertfelvétel miatt, nem engedhettek a csábításnak, hogy visszatapsolják őket, így a fényteknikus tartotta a lelket a fütyülő, tapsoló, ujjongó tömegben, de aztán ő is leoltotta a lámpákat, és elindult a töme hazafele.
Mi is jól hazaértünk, és szinte kipihentem magam mára.
Ma végre voltam Zozónál herflizni.
Sikerült felfognom, h mit takar a tegnap jól áttárgyalt takarásos játék, még mindig elég szarul tartom a szájharmonikát a számhoz, de egész jó lett, az esővel eész mázlim volt, csak hazafele kapott el egy kicsit.
Most 2 hosszó mozgalmas nap után itton fekszek, és várom, hogy kifogyjon belőlem a szusz az íráshoz, és elmehessek aludni.
Csááááááááááááááá, jó8, STB.
Mindig hálás vagyok a nevetésért, kivéve, amikor az orromon jön ki a tej.
2008.04.23. 21:40
A hét eleje
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://famano.blog.hu/api/trackback/id/tr59439429
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek